 A GAD300 KIT kapcsolási rajza - még eredeti, kézzel rajzolt
A GAD300 KIT REVB (6SN7) kapcsolási rajza
 Egy 2A3-assal szerelt KIT belseje
 A KIT belső elrendezése, az összeszerelés megkönnyítésére
 A kapcsolóüzemű elrendezés, nem sok helyet hagy az erősítő belsejében (alap felszereltség, de Caddock katód ellenállások, jól látszik a Caddock megkövetelte hűtőborda!)
 A kapcsolóüzemű elrendezés - kívülről, bordó tölgyfa készülékházban, az Elektro-Harmonic 6SN7X (6H30П-ДР oktal) csövével meghajtva, 83-as egyenirányítással és 300BS-B (Shuguang, mesh) végcsővel (a vörös LED a full extrás kiépítést jelentette, Caddock, Tantallum ellenállatok, UltraSilverTone csatoló kondik, HANG300B extra kimenővel ...stb.)
 A 83 üzemben
 A 300B Mesh üzemben
 Éjszakai látkép 83-asokkal
A GAD300 erősítő első változata a Stereo Magazin 38. számában.
|
|
 A GAD300B (KIT) 300B VA csövekkel még az eredeti 6SL7 (6H9С) Russ. és 5U4G (5Ц3С) Russ. csövekkel, GADK1 kimenővel.
A gyártás és a forgalmazás során sok új ötlet merült fel bennem, bennünk, hogyan lehet még jobbá tenni a KIT hangját. Sok ötlet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de pár igen. Szerencsére a lehetőségét még a tervező asztalon megteremtettem annak, hogy variációs lehetőségeket adjon a kísérletező kedvűeknek. Ilyen például az, hogy az anód trafó eleve rendelkezik minden feszültséggel, ami a két cső beállításaiban előfordulhat. A fűtő trafó rendelkezik a negatív előfeszültség előállításához szükséges tekercssel is. Az más kérdés, hogy a kipróbáláson kívül eddig másra nem használtam. Egyértelműen a katód ellenállás mellett maradtunk és ehhez talán hozzá segített bennünket a Caddock a maga ellenállataival is. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy a legtöbb felhasználó nagyérzékenységű hangszórót vagy hangrendszert szeretne hozzá alkalmazni így a váltakozó áramú fűtés mellett ez csak viszonylag nagy pufferelkók használatával oldható meg azzal a nem csekély előnnyel, hogy az erősítő rendelkezik némi tartalékkal. A hátránya viszont az, hogy az egyenirányításban alkalmazott (olcsó) diódák nem rajongtak az ötletért túlzottan, így ennek megfelelően lerövidült az élettartamuk (2 év). Az elkókat átívelő fólia kondi határozottan jót tett a nagy elkók lomhaságának, bár az alkalmazott elkók az árukat mindenképpen megérik. De mielőtt mélyebbre merülnénk a KIT lelkivilágában álljon itt az eredeti KIT összeszerelési leírás, hogy azok is érthessék miről van szó, akik magát a KIT-et eleddig nem ismerték.
GAD300 erősítő KIT összeszerelési útmutató.
Köszönjük, hogy termékünket megvásárolta. Reméljük a készülék megépítésében és használata nagy örömére szolgál majd. Kérjük a baleset megelőzése érdekében figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót. A csöves erősítő meglehetősen veszélyes üzem, mind a magas feszültségek mind a működés során keletkező hő mennyiségek miatt. A készülék megépítése némi jártasságot igényel az elektronika területén. A megépítéshez egy multiméter elégséges. Ha lehetőségünk engedi, nem árt egy oszcilloszkóp a hozzátartozó hanggenerátorral, és egy hangfrekvenciás spektrumanalizátor. Mindezek a műszerek manapság egy, személyi számítógéppel kiválthatóak a megfelelő program segítségével. Az összeszerelésnél nagy segítséget nyújthat az olyan mérő kábel, amely két végén krokodil csipeszt tartalmaz, hiszen ne feledjük a készülék részegységei magas feszültséggel, üzemelnek, és esetenként szükséges üzemi körülmények között is a mérés.
Figyelmeztetés!
A GADGET Computer Bt. semmilyen felelőséget nem vállal az összeszerelésből illetve az összeszerelési útmutatóban leírtak be nem tartásából adódó károkért, balesetekért! A készülék összeszerelését mindenki csak a saját felelőségére végezheti! Figyelem a készülék építési leírásától való eltérés baleset- és életveszélyes. Kérjük, fogadja meg tanácsunkat és a megépítéshez nyugodt körülmények között, fogjon hozzá. Ne feledjük el, hogy a balesetek túlnyomó részét az idegesség, a kapkodás, és meggondolatlanságból következik be. Jelen leírásunkat higgadtan esetleg többszőri átolvasás és értelmezés után kövesse csak a munka. Belátható, hogy az esetlegesen hibás megépítésből bekövetkező anyagi kár esetleg baleset átgondolt munkával elkerülhető, illetve megelőzhető! A leírást először olvassuk át és csak ezután fogjunk munkához! A készülékbe feszültség alatt ne nyúljunk! A szükséges – feszültség alatti – műszeres méréseket készítsük elő, a készülék feszültség mentes állapotában, helyezzük üzembe a készüléket, végezzük el a mérést majd áramtalanítva készülékünket, várjuk meg a biztonsági időt (a pufferek kisülésének idejének a kétszerese kb. 5perc), és csak ezután tekintsük megbontásra alkalmasnak a felállított műszerezést! Ellenőrizzük, hogy készülékünk valóban feszültség mentes, majd végezzük el a következő beállítást ha szükséges, de az ellenőrzést minden képen végezzük el!
Lássunk hozzá a munkához.
A megépítést kezdjük azzal, hogy a KIT kiépítésének megfelelő alkatrészeket meglétét ellenőrizzük. ( KIT A esetén a csövek – 2db 300B vagy 2A3, 2db 5U4G vagy 5Ц3С és 2db 6SL7 vagy 6Н9С – , a csövekhez tartozó foglalatok és természetesen a foglalatokhoz tartozó felszerelő keret – csak az oktál foglalathoz tartozik -, a hálózati transzformátorok – 4db toroid típusú - és fojtó tekercsek – 4db. KIT B és KIT C esetén a kapcsolási rajz alapján egyeztessük a többi alkatrész meglétét is. )
Tanulmányozzuk át a kapcsolási rajzot annyira, hogy jól eligazodjunk rajta.
Multiméterünk segítségével határozzuk meg, - és jelöljük is meg – hogy transzformátoraink a kívánt feszültségeket melyik kivezetésükön adják. Ha olyan kivezetést találunk, amelyre nem lesz szükségünk, azt úgy szüntessük meg, hogy később ne okozhasson zárlatot vagy más nem kívánt eseményt. Javasolt a kétkomponensű ragasztóval ( eporapid ) a belsejében felszerelt zsugorcső használata mely megoldja ezen problémánkat, és a későbbiekben, ha még is átalakítanánk erősítőnket, felhasználhatjuk azokat.
A transzformátorokat, és a csőfoglalatokat mechanikailag szereljük fel a sasszira, vagy a készülék dobozába. Ha nem a GADGET Computer Bt. által forgalmazott készülék ház mellett döntöttünk, próbáljuk meg úgy elhelyezni a rész egységeket, hogy figyelembe vesszük a legkedvezőbb elhelyezkedési módokat. Pl. a fűtő transzformátort helyezzük a végcsőhöz közel így a transzformátor saját kivezetései felhasználhatóak a bekötéskor. Ha az erősítőnkben egyenáramú fűtést szeretnénk ki alakítani a trafót a hely függvényében jóval távolabb is helyezhetjük, esetleg akár másik házba is. Több fajta kialakítás használatos, természetesen mindegyiknek meg vannak a maga előnyei és hátrányai, válasszuk ki a nekünk megfelelőt. A mi általunk forgalmazott készülék ház sajnos elég kicsi hellyel rendelkezik, így az egyenáramú fűtés csak nagy ügyességgel alakítható ki. ( ez azért alakulhatott, így mert nem is terveztük az egyenáramú fűtést, mert tapasztalataink szerint a hangminőségét számunkra negatívan befolyásolta, és a készülék háza a szabványos Hi-Fi komponensek méretén belül maradhatott ) A beszerelésnél egyenlőre ne alkalmazzuk a végleges felszerelést (ne húzzuk meg a csavarokat stb.), mert a további részek összekábelezésénél esetleg szükségessé válhat az elmozdításuk. A transzformátorok felszerelésekor ügyeljünk arra, hogy a transzformátor és a sasszi közé valamilyen a transzformátor melegedését is elviselő olyan anyagot tegyünk mely a transzformátor mechanikai zaját csökkenti és természetesen mágneses szempontból homogén. (pl. ipari gumi, bőrdarab – bár ez kevésbé akadályozza a zajt).
Szereljük fel a csőfoglalatokat helyükre. Vegyük számításba mind a transzformátorok elhelyezkedését (mágneses szempontból is, hiszen a transzformátorok meglehetősen nagy mágneses zajt képesek kelteni, és ez a csöveken keresztül bejuthat az erősítőbe is, és így végül is halhatóvá válik nagy bosszúságunkra!), és a csövek esztétikai kinézetét. Itt természetesen ízlésünk adja meg a kinézetet. (van, aki azt szereti, ha a cső felírása elölről olvasható stb. persze itt vegyük figyelembe azt is, hogy a csőgyárak nem mindig ugyan oda címkézik termékeiket) Természetesen az esztétikai megjelenésnél fontosabb, hogy a csövek elférjenek. A V1-es cső foglalatára esetlegesen építsük rá az alkatrészeket ha erre később a sasszi kialakítása nem ad lehetőséget! (pl. R3)
Szereljük helyükre a fojtó tekercseket. Ha a kialakítás megengedi minél közelebb a felhasználási helyhez. Alakítsuk ki az anódpótló rész puffer elkóit, és annak helyét. A C4 és a C5 elkók a puffer elkók. Mivel sajnos hazánkban 400V feletti elkó beszerzése igen körülményes és drága, ezért ezen kondenzátorokat úgy alakítsuk ki, hogy kettőt sorba kapcsolunk belőlük. Ha esetleg a készülék brummjával nem vagyunk elégedettek két ilyen kondenzátort kapcsolhatunk egymással párhuzamosan is. A puffer kondezátorok sorba kapcsolásakor kössünk minden kondenzátorral párhuzamosan egy ellenállást mely 220K értékű és legalább 3W-os fémréteg ellenállás. (pl. Yageo 590-0 sorozatú ellenállása) A KIT-B és a KIT-C esetén ez az alkatrész mellékelve de értéke 560K, és párhuzamosan kapcsolva adják ezt az értéket. A kapcsolási rajzon ezek az ellenállások csak R2 pozíció számmal vannak jelölve! Az ellenállás szerepe a pufferek kisütése és ezzel a halálos áramütés megakadályozása. Mivel azonban ehhez időre van szüksége a készüléket kikapcsoláskor, ne tekintsük áramtalanitottnak még akkor sem, ha a hálózati csatlakozót a fali ajzatból, illetve a készülék ajzatából eltávolítottuk. Az R2-es ellenállás fentebb részletezett módon való beépítése nélkül a készülék életveszélyes és használata tilos! Műszerünket az így összeállított komplexumra helyezve és a komplexumot üzemi körülmények közé állítva megállapíthatjuk a kisülési időt melynek kétszeresét mindig, tartsuk meg a készülék kikapcsolása és a feszültség mentesség ellenőrzése között. Ha később esetlegesen lomhának érezzük erősítőnk a pufferekkel párhuzamosan, köthetünk még egy-egy 1µF-os (legalább 630V-os üzemi feszültségű) papír – olaj, vagy más kialakítású fólia kondenzátort. (A rajzon ezt nem jelöltük!) természetesen a kondenzátor értékével érdemes kísérletezni.
Alakítsuk ki a hálózati részt. Kezdjük talán a hálózati csatlakozó felszerelésével. Mivel ez az alkatrész nem része a KIT-eknek ezért javasoljuk olyan csatlakozó beszerzését mely az átvinni kívánt áramnak, megfelel, és ha lehetőségünk van, már tartalmazza beépítve a hálózati zavarszűrést. Jól megfelelnek ennek a hármas csatlakozású, un. műszer csatlakozók. Ilyeneket használnak a számítógépeknél, pénztárgépeknél stb. is. További előnyük, hogy a védőföldelés csatlakozására is lehetőséget biztosítanak. A védőföldelés használata nélkül ne építsük meg a készüléket! Ha a csatlakozót felszereltük a készülék burkolatára kössük össze azt a hálózati kapcsolóval mely olyan kialakítású, hogy a hálózat mindkét pólusát kapcsolja. Mivel készülékünk bekapcsoláskor elég nagy áramokat vehet fel ( a toroid transzformátorok sajátossága ez ) a kapcsoló pólusait kössük át a C7 és a C8-as kondenzátorokkal kímélve a kapcsoló kontaktusait a keletkező szikrától. Az említett áramok kedvezőtlen esetben akár akkorák is lehetnek, hogy a ház megszakítóját is kioldásra bírja. – ez általában akkor fordulhat elő amikor a hálózati feszültség szinusza éppen valamelyik csúcspontjába történt a készülék bekapcsolása - A kapcsolási rajzon ugyan nem szerepel de a biztosítékokat a transzformátorok primer körébe építsük be. (6A-es gyors kioldású üveg biztosítékok mindkét ágban) Ha a készüléket olyan formában alakítottuk ki, hogy az elektroncsövek a készülék burkolatán kívül kerültek, építsünk be egy un. fi relét mely életvédelmi szempontból indokolt! A hálózati csatlakozó védőföld pontját kössük össze a sasszi egy pontjával. Ezután folytassuk a munkát a transzformátorok primer köreinek összekötésével, és ezen összekötések kapcsolatát a biztosítékokkal. A vezetékek összekötésénél ügyeljünk a biztos kontaktus kialakítására. Forrasztásuk előtt használjuk kötöző (csupasz egy eres vezeték) vezetéket, amivel biztosíthatjuk a mechanikai elmozdulások kivédését. Ha a KIT-hez vásároltunk GAD_AMP1.1-es típusú bekapcsolási késleltető modult, kialakíthatjuk készülékünk transzformátorainak primer köreinek kapcsolatát úgy is, hogy a fent nevezett egység 5, 6-os pontját használjuk közösítő pontként.
Alakítsuk ki a két (oldalanként) közös pontot a sasszin. Az egyik lehetőleg a V1-es cső közelében – ez lesz a kisjelű közös pont - a másik bárhol lehet, ahol optimális azaz minél közelebb az odacsatlakozó dolgokhoz. (A pufferek negatív pontjai a Tr2 transzformátor szekunder tekercsének középleágazása.)
Kössük össze a Tr3-as transzformátorunk kivezetéseit a foglalatok megfelelő kivezetéseivel és így alakítsuk ki erősítőnk fűtő körét. Először talán kezdjük a V1-es cső fűtésével. A készülékben minden vezetéket sodorjunk össze a pólusának megfelelő párjával, ezzel megszüntetve az esetlegesen kialakuló induktivitását a vezetéknek. Ez fokozottan igaz a fűtés vezetékekre! Kössük be a V3-as kettős diódát is. Ha mindezekkel készen vagyunk nekifoghatunk a V2 fűtés illetve katódkörének kialakításának. Először P1. fűtésközepelő potenciométert fogassuk fel úgy, hogy állítani üzemközben is tudjuk. Ha a V2-es csövünk 2A3 (melynek fűtése 2.5V-os) csak az egyik 2.5V-os fűtő trafó leágazást kössük be. A másik oldalt hagyjuk szabadon! Ha a végcsövünk 300B akkor, a P1 trimmert akár ki is hagyhatjuk és a két 2.5V-os tekercs középleágazását használhatjuk fel a katód kialakításának. Ezt csak abban az esetben érdemes megtennünk, ha a két tekercs fél között terhelten nem tapasztalunk 5%-nál nagyobb eltérést. Ha nagyobb az eltérés azt a potenciométerrel korrigálni tudjuk, így inkább használjuk azt. Mikor felszereltük a potenciométert állítsuk azt megközelítőleg középállásba. A két szélső csatlakozójára forraszuk rá a fűtőtrafó megfelelő kivezetéseit. A középső „csúszka” kivezetését pedig forraszuk az R6 ellenállás kivezetésére. Ide, ebbe a pontba forraszuk a C3 katód kondenzátor pozitív kivezetését is. Ha az R6 ellenállás Cadock típusú gondoskodnunk kell a megfelelő hűtéséről is. ( a Cadock ellenállások jó tulajdonságaikat csak a gyár által specifikált hőmérsékleten tudják, ha emelkedik a hőmérsékletük rohamosan romlik tulajdonságuk. Az alumínium hűtő tönk nem része a KIT C-nek!) A C3-as és természetesen az R6-os ellenállás mechanikai stabilitásáról ne feledkezzünk meg gondoskodni. Az R6 és a C3 katód komplexum közös kivezetéseit vezessük a nagyáramú közösítő pontra.
A V2 rácslevezető ellenállását (R5) forraszuk közvetlenül az UX4-es foglalat – a kapcsolási rajzon feltüntetett bekötési rajz alapján – rácsponti forrfülére. Az R5 másik kivezetését a kisjelű közös pontba.
Alakítsuk ki a V1-es elektroncső katódköreit is. Legegyszerűbb dolgunk a ½-jelű részével van, mert ezt már a foglalat behelyezésekor kialakítottuk, vagy ha mégsem tegyük meg az átkötést egy rövid huzal darabbal a két cső fél között. Majd forraszuk helyére az R3 ellenállást úgy, hogy legyen később helyünk a C2 kondenzátor kivezetését a második cső fél anódjára forrasztani. A második cső fél katódját az R4 és a C1 katód kondenzátor pozitív pontjára kössük, miután biztosítottuk ezen komplexum mechanikai stabilitását. Az ellenállás és a kondenzátor a kisjelű közös pontba találkozzanak. Az R1-es rácslevezető ellenállás helyzete nem kritikus, ha a belső vezetékünk – mely összeköti a bemeneti csatlakozót, a ráccsal - nem túl hosszú, helyezhetjük a bemeneti csatlakozóra is, hiszen a koaxiális vezeték másik pontja úgy is a kisjelű közös pontba végződik.
Kössük be a V3-as dióda anódjait úgy, hogy a Tr2-es transzformátor azon kivezetéseit forrasszuk rá, amely a legkisebb feszültséget adja. A Tr2-es közép leágazását kössük a nagyáramú közös pontba. Ezen, a legkisebb anód feszültségen üzemeltessük erősítőnket körülbelül egy hónapig. (Figyelem! A kapcsolási vázlaton feltüntetett feszültség értékek a legnagyobb anódfeszültség esetére jellemzik a kapcsolást.) Ezt a bejáratási időszakot meghálálják mind a puffer kondenzátorok mind a csövek. Ha a bejáratáson immár túljutottunk végső anódfeszültségre kapcsolhatjuk erősítőnk, vagy ha kímélni akarjuk a csöveket hagyhatjuk itt is. A 2A3-as csőtípusnál a közepes anód feszültség ajánlott, míg a 300B esetén nyugodttan kapcsolhatjuk a maximális anódfeszültséget. – a 2A3 elektroncső lényegesen nagyobb teljesítményt nem szolgáltat, a maximális anód feszültségen viszont hamarabb elgázosodhat. A V3-as cső egyik fűtés (katód) kivezetését kössük össze a C6 kondenzátor pozitív kivezetésével. Ha lehetőségünk van érdemes a C6 kondenzátornak valamilyen papír vagy esetleg olaj tömb kondenzátort választani, mert ez nagyban kímélné a diódát bekapcsoláskor, az értéke nem kritikus 10µF-nal azért ne válasszunk kisebbet. Figyelem a kondenzátor nem rendelkezik kisütő ellenállással! Ezért körültekintően járjunk el vele kapcsolatban, és vegyük figyelembe, hogy kikapcsoláskor feszültség maradhat benne! Ha nem rendelkezünk anódkésleltető áramkörrel (pl. GAD_AMP1.1) a C6 kondenzátor kivezetését köthetjük a fojtótekercs (Ft2) bemenetére közvetlenül. Ha rendelkezünk, ide – a fojtó tekercs és a C6 puffer kondenzátor – közé építsük azt be. A kapcsolási rajz alapján huzalozzuk össze a fojtótekercseket és a C5, C4 kondenzátort. A kondenzátorok közös pontja a nagyáramú közös pontba csatlakozzon. Használjunk rövid, és a vezetett áramoknak megfelelő keresztmetszetű vezetékeket! (min. 0.5mm2 keresztmetszetű sodrott vezeték, vagy legalább 0.8mm-es átmérőjű tömör réz vezetéket)
Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy az elektroncsövek élettartamát jelentősen megnövelheti egy olyan kialakítás melynél a készülék bekapcsolásakor először csak a csövek fűtése kapcsolódik be. Később néhány perc elteltével kapcsolódik rá a már „meleg” csövekre az anódfeszültség. Ennek azért van jelentősége mert bekapcsoláskor a még hideg katódon próbál akkora áram emittálni mint a már meleg katódon kellene. Ez sajnos azzal jár, hogy a katód károsodik és így az elektroncső élettartama lecsökken. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bekapcsoláskor még üres puffer kondenzátorok jóval nagyobb áramot vennének fel, de ezt a „hideg” dióda még messze nem tudja szolgáltatni. Ezt a problémát kívántuk áthidalni a GAD_AMP1.1-es típusú anód késleltető áramkörünkkel, mely bekapcsoláskor egy ideig leválasztja az erősítő többi részét a diódáról, így annak van ideje melegedni – a többi cső is fűt ilyenkor. Amikor az ideje letelt (1. lépcsőben) rákapcsolja a diódára a terhelést de egy ellenálláson keresztül így mintegy korlátozva a pufferek által felvehető áramot.
Később (2. lépcső) megszünteti az áramkorlátozás. Természetesen ennél egyszerűbb megoldást is találhatunk. A legegyszerűbb ha két hálózati kapcsolót használunk egyiket a fűtés (Tr3) kapcsolására, másikat az anódkör áramának kapcsolására (Tr2).
Kössük össze a C4 kondenzátor pozitív pontját a V1-es cső első anódjával. Ha még nem szereltük fel a kimenő transzformátort a Tr1-t (a sasszi kialakításától függően sokszor előnyösebb ilyenkor majdnem utoljára felszerelni, pl. a GADGET készülék házára is, mert a túloldalára került) szereljük fel. Végezzük el a be huzalozását a H és D pontjainak a hangszóró csatlakozóra történő forrasztásával. Ne feledkezzünk meg a két vezeték összesodrásáról. Természetesen huzalozzuk be a C és A pontját is a C5 és a V2 cső anódjára. Ha erősítőnkből első bekapcsoláskor sipító hangot hallanánk, cseréljük fel a C és A pontot. (ilyen eddig még nem fordult elő, de azért a leírásban szerepeljen.) Ha nem GADK1 kimenő transzformátort használunk annak bekötésére mindenkor a gyártó leírásai az irányadóak. Ha a hálózati transzformátorunk nem toroid típusú és a kimenő transzformátor közelébe helyeztük akkor vagy az egyiket vagy a másikat, úgy helyezzük el, hogy azok egymás mágneses síkjaira 90o-ban irányuljanak, máskülönben mágneses terük révén csatolásba kerülnek és igen nagy brummot fogunk a hangszórónkból, viszont hallani.
Kössük be a C2 kondenzátort, ha Ultra Tone Sylver kondenzátorunk van, figyeljünk a helyes irányra, melyet nyíl jelöl. A kondenzátort mechanikailag is rögzítsük!
Minekután a fenti leírás alapján összeszereltük erősítőnk mindkét oldalát, ellenőrizzük le, hogy minden a helyén van-e, és javítsuk ki az esetleges elkötéseket.
Ne feledjük inkább százszor ellenőrizni, mintsem egyszer elnézni. Ha a készülékhez csatlakozó többi komponens nem rendelkezik földeléssel, vagy rendelkezik, de a földhurok elkerülése érdekében nem kötötték azt össze a készülék test (közös) pontjával akkor azt tegyük meg, mégpedig a hálózati csatlakozó föld, és a nagy áramú közös pont összekötésével. Figyeljünk arra, hogy az erre felhasznált vezetéken a készülék által maximálisan felvett áram többszöröse is átszállításra kerülhet, ezért nagy keresztmetszetű vezetéket használjunk, vagy védőföld sodronyt. Ezt a vastag vezetéket használjuk a hálózati csatlakozó földpontja és a sasszi közötti összekötésre is. Kössük össze a két közös pontot is egy rövid vezeték darabbal. (csak az azonos oldalak pontjait! Az oldalak közös pontjait egymással ne kössük össze!)
Az élesztés.
A huzalozás ellenőrzése után célszerűen, a tápegység ellenőrzését végezzük el, mely abból áll, hogy a C6 kondenzátor pólusán feszültséget mérünk – szakítsuk meg az összeköttetést a késleltető áramkör és a C6 között. Erre az időre forrasszunk egy 330K-os 3W ellenállást a C6-tal párhuzamosan. Bekapcsoláskor ellenőrizzük a csövek fűtésének meglétét. Ha valami szokatlan vagy nem várt dolog történik, azonnal áramtalanítsuk a készüléket! A hiba jelenségből próbáljunk rájönni a hiba okára, ha mégsem sikerül orvosolni kérjük, beszélje meg tapasztaltabb, az elektronikában jártasabb személlyel vagy hívja fel a forgalmazót vagy a gyártót. Feltétlenül várjuk meg a biztonsági időt a készülék áttanulmányozása előtt!
Ha mindent rendben találunk, kössük vissza a bekapcsolási késleltető áramkört. Ellenőrizzünk minden feszültséget. Ha mindent rendben találunk kössünk hangszórót a kimenetre, jelforrást a bemenetre és a bekapcsolás után halhatjuk készülékünk első hangját. Ha műszerparkunk engedi, kössünk műterhelést a kimenetre, és a bemenetre hanggenerátort. A fűtés közepelő potenciométer beállításához legegyszerűbben egy spektrumanalizátort használhatunk fel. Ekkor a bemeneti pontokat zárjuk rövidre, hogy más zavar ne nehezítse meg a beállítást. Akkor áll teljesen középen amikor a brumm spektrumában a legszűkebb jelet kapjuk. Ha jól építettünk egyébként a brumm –84dB körüli értéket kell, hogy mutasson. Ez a brumm egy átlagos hangszóró rendszeren nem lehet zavaró hiszen annak érzékenységét nem haladja meg. Ha nincs műszerünk füllel is, beállíthatjuk.
Ha készülékünk brummját zavaróan nagynak találjuk, és a bemenet rövidre zárásával ez mérséklődik, az azt jelenti, hogy készülékünkbe földhurkot is sikerült építenünk. Ennek elhárítása rendkívül idő igényes feladattá is válhat. A legegyszerűbb megoldás az, ha először elbontjuk a sasszi földpontja és a közös pont összekötését. Ha ez sem szüntette meg akkor sajnos át kell néznünk – gondolnunk minden kötést, hogy hol alakulhatott ki a földhurok.
Ha készülékünkben használunk GAD_AMP1.1-es vagy más bekapcsolást késleltető áramkört, a bekapcsolási folyamatban esetleg nagyobb brummot hallhatunk a hangszóróból, mint majd a bekapcsolási fázis végén, ez nem hiba az áramköri kialakítás sajátossága!
Alkatrész lista:
Ellenállások
- R1 220K / 0.6W / 1% fémréteg ellenállás vagy tantallum ellenállás (1W)
- R2 oldalanként 2x2db 560K / 3W / 5% fémréteg ellenállás (lásd. szöveg!)
- R3 4K7 / 3W / 5% fémréteg vagy tantallum ellenállás
- R4 4K7 / 3W / 5% mint R3
- R5 220K / 0.6W / 1% fémréteg ellenállás vagy tantallum ellenállás (1W)
- R6 1K / 25W / 5% huzal ellenállás (lehetőleg indukció mentes) vagy Cadock MK85 – Al. hűtővel!
A rajzon nem szereplő de az építés során használatos ellenállások:
330K / 3W / 5% fémréteg ellenállás (a C6 kisütésére)
16R / 25W / 5% huzal ellenállás műterhelésnek (hűtve!) – értelem szerűen ha 8Ohmos müterhelést kívánunk belőle építeni akkor 2db, ha 4Ohmosat akkor 4db oldalankét!
Kondenzátorok
- C1 2200µF / elkó / 25V
- C2 220nF / fólia vagy papír-olaj / 630V
- C3 100uF / elkó – bipoláris / 100V
- C4 2db 470µF / elkó / 450V (lásd. szöveg!)
- C5 2db 470µF / elkó / 450V (mint C4)
- C6 47µF / elkó / 450V – 500V (lásd. szöveg!)
- C7 1nF / ker. / 3000V
- C8 1nF / ker. / 3000V
A rajzon nem szereplő de javasolt kondenzátor 1µF / MKT,MKP / 630V a C4 és a C5-tel párhuzamosan.
Elektroncsövek
- V1 6SL7 vagy 6Н9С elektroncső oktál foglalattal
- V2 300B vagy 2A3 elektroncső UX4 foglalattal
- V3 5U4G vagy 5Ц3С elektroncső oktál foglalattal
Trafók
- Tr1 GADK1 kimenőtranszformátor
- Tr2 GADA1 hálózati transzformátor
- Tr3 GADF1 hálózati transzformátor
- Ft1 GAD20H hálózati fojtó
- Ft2 GAD20H hálózati fojtó
Egyébb
- K1 kétáramkörös hálózati kapcsoló
- B1 250V / 6A F (gyors kiolvadású) hozzátartozó foglalattal
- B2 mint B1
- Cs1 hálózati csatlakozó zavarszűrővel egybeépítve, hozzátartozó hálózati kábellel
- Esetleg (lásd. szöveg) Φ relé.
- Hyb. GAD_AMP1.1 bekapcsolási késleltető áramkör
A megépítéshez sok sikert kívánunk a GADGET Computer Bt. dolgozói.
|
A KIT tervezésekor nagyon sok 300B kapcsolást megépítettem, a kísérletekhez kétféle kimenőtrafót használtam a GADK1-et és egy AN gyártmányút de sok mást is kipróbáltam bár nem volt lehetőségem őket is minden kapcsolásban meghallgatni. A feszültség erősítő részben alkalmazott SRPP kapcsolás (zabolátlan jókedve) nagyon jót tett a GADK1-nek, és ez elválaszthatatlan jóbarátokká avanzsálta őket. Nem akarok itt az SRPP mellett kardoskodni de tény, hogy számos szépsége van a megoldásnak és az egyszerűségét nagyon nehéz felülmúlni. De ha már a barátkozásnál tartunk, meg kell említeni a KIT meglepő vonzódását a tiszta réz kábelek iránt. Nagyon sok madzagot próbáltam ki magam is, és a mások próbálkozása sem elhanyagolható de eleddig egyértelmű előnyt mutattak a rezesek, a többi kábel mégiscsak színezte hol erre - hol arra. Ha a lehallgató láncban rendelkezünk egy viszonylag nagy tartalékokkal rendelkező előerősítővel érdemes próbát tenni a feszültség erősítő katód elkójának elhagyásával, mert a jelentős érzékenység vesztés mellett némi szabados fürgességgel találhatjuk szembe magunk. A későbbi KIT változatok meghajtó csöve a 6SL7-ről a nagy hírű 6SN7-re változott (ekkor az R3 és R4 1K Ohmosak) leginkább azért, mert így további lehetőséget teremt a kísérletezésre a nagyszámú gyártótól való beszerezhetősége folytán, sőt hogy az Elektro-Harmonix felismerte meglehet azt is tenni, hogy a nyugaton szuper sztárnak számító 6H30P-I-t is ki lehet próbálni, mert a fentebb nevezett gyártó ezt a csövet hozza forgalomba oktál foglalattal és 6SN7X jelzéssel. De ha már a csövek sokrétűségénél tartunk érdemes megemlíteni a saját készülékemben alkalmazott 83-as higany egyenirányítót, melynek hangjával és tulajdonságaival igen - igen meg vagyok elégedve, nem beszélve a kellemes kék fényéről és az igen kevéske belső ellenállásáról sem, és árban nem sokkal több, mint egy amerikai hagyományos társa, és eddig nem tudtam tönkretenni még az első páramat sem, pedig bevallom a pufferelkóimat párhuzamosan kapcsolgattam nem sorba. Persze ez az életveszély mellett súlyos felelőtlenség és más, ilyet csak a saját felelősségére tegyen! De inkább ne tegyen! (Én már sikeresen felrobbantottam így egy elkót, ami rettenetesen balesetveszélyes és tűzveszélyes. Senkinek NEM ajánlom! És rettentő büdös is!) A végcső nálam 300B-volt, de fél évig játszottam a 2A3-al is. A 2A3-nak nagyon kellemes hangja van és nem is csodálkozom azon, hogy a távol-keleten ilyen sikeres pályafutással bír. Bár én ebből csak a kínai gyártmányút hallottam szerethető hangja van csak az a kivehető 4-5W lenne több. A 300B hangja a 2A3-hoz képest erőteljes ugyan, de meglehetősen férfias. A szakirodalom a PX25 csövet tartja méltó ellenfelének, de ez már - már beszerezhetetlen. (Legfőképpen az a probléma, hogy már csak muzeális és használt csövek hozzáférhetőek, de egyenlőre nem szántam rá magam a darabonkénti 100 dolláros árra, pedig egy eredeti Marconi csőről volt szó, és kb. 70%-os emisszióval rendelkezett.) Jó pár 300B-t kipróbáltunk de a legjobban a háló anódos (mesh) tetszett és ez talán még szebben szólt, és karakterében még felül is múlta a 2A3-at. Ezt jól megközelítette a grafit anódos 5300, vagy 6300 szintén felül múlva a 2A3-at. Bár a KIT nem tartalmazza az alkatrészeket a munkapont finom állításához, de lehetőséget hagy rá. Akár negatív előfeszültséggel akár más katód ellenállással az 5300 és a 6300-as csövek többlet teljesítménye is kihasználható.
Az igazán jelentős modifikációt tudtommal eddig én követtem el a KIT-en amikor kapcsolóüzeműre alakítottam a fűtését. (Eddig tisztán váltóáramú volt) Ezt egy számítógép táppal követtem el. Vagyis inkább kettővel, mert hogy két független oldalról beszélünk. Ennek a tápnak sajátossága, hogy külön hűtést nem igényelt és kb. 50KHz körüli lehet a kapcsoló frekvenciája. A kimeneten ebből eddig semmi zavarót nem hallottam és azok sem, akik meghallgatták velem. Az viszont magáért beszél, hogy az egyenáramú fűtés dinamikátlansága nem következett be, vagy csak csekély mértékben. Azért nem tudok a változásról teljesen objektíven beszélni, mert bevallom ezen változtatásom egyszerre zajlott az egyenirányító diódák 83-asra cserélésével, így nem mondhatom, hogy a változás csak ennek tulajdonítható. Ami biztos, hogy az a kevéske maradék brumm is távozott. Ez mindjárt fel is vetette a problémát, hogy a brumm most már csak a RIAA felől érkezhet_ik, és ezen már csak egy jó kis akkumulátoros előfok javíthat, amit már meg is tett. (De erről majd később egy másik alkalommal. lásd. itt)
A KIT kialakításánál fontos szempont volt, hogy olyanná váljon, ami biztos alap egy kezdő erősítő építő kezében. Ha a későbbiekben úgy gondolja a vállalkozó szellemű, kísérletet tenne valami kipróbálására ezt könnyedén megtehesse. A KIT-en vagy annak darabjai felhasználásával. Az árpolitikánk arra ösztönzött bennünket, hogy a figyelmes olvasó észrevegye a KIT árai nem magasabbak, mint ha az árlistánkról válogatná össze valaki ezen alkatrészeket. Ez cél is volt.
| | |
