Ha az ember gyermeke vonzódik a misztikumhoz, biztosan és szinte már-már végzetszerűen vonzódik a bakelitekhez. A kicsit technokrata beállítottság ugyan minden tekintetben igyekszik ezt a fajta élvezeti forrását a zenének a háttérbe szorítani, de eddig nem sok sikerrel - szerencsére. Nem kívánom itt részletesen ecsetelni, és a még, be nem avatottakat megtéríteni az igaz hit nevében. Inkább a technikai és nem annyira a spirituális megközelítést erőltetném. Tehát ha lemezjátszó közelébe sikerül férkőznie az embernek vagy annak a bizonyos ember gyer'ekének szembetalálkozik a nagy hétfejű - vagy legalábbis hét biztos van neki - sárkánnyal. A sárkány majd jól megrémisztgeti, hogy ha tányérpörgető akkor hangszedő és ha hangszedő akkor MM, ami a rosszabik választás, vagy MC és ha MC, akkor magas vagy alacsony kimenetű. Mint ismeretes az igaz út természetesen az alacsony kimenetű MC rögös és néha járhatatlan útja. Aztán ha idáig elverekedte magát az hősünk - mert akkorra már jár neki ez a megtisztelő titulus - ismét lecsap a már-már halottnak hitt sárkány. Mondván, na de kérem a fonófokozat majd jól tréfának hiszi a pár mV-nyi jelet. És ez így is van. Ezért szegény hősünk kénytelen beszerezni és meglehetősen drága pénzért sokszor három napos fizetségért páncélt vásárolni, vagy is MC trafót, hogy a pár mV-t legalább már tíz mV-á váljék. Na de hősünk, arra gondol, hogy ha azt a sok-sok napot és évet az MC trafó megszerzésére fordítja kevéssé örülhet majd a sárkány legyőzésekor kiszabadítható királylánynak mivel, öreg is lesz meg csúnya is, bár azt mondják a borra, hogy öregen jó, és olyan mint az asszony. Esetleg lehetséges, hogy ez visszafelé is igaz, és az asszonyból is az öregebb a jobb? Na de ha már ennyire messze elértünk a gondolat menetben még megtetőzhetjük egy kérdőjellel, miszerint lehet, hogy érdemes küzdeni a sok-sok évvel, és mégiscsak beszerezni egy MC trafót? Erre a kérdésre nem tudom a választ, mert még az a sok-sok év nem telt el, hogy magam is beszerezhessem eme ékszert, tehát marad az olcsóbb megoldás.

Ez az olcsóbb megoldás aztán persze lehet sokkal drágább is. De mivel hősünk módszeres ember - mert már rájött az összevissza küzdés nem viszi közelebb a célhoz, csak több erőkifejtést igényel - Hipp - hopp neki is látott ennek az MC trafót kiváltó kapcsolásnak. Persze kisebb sárkányok meg egyébb szörnyetegek itt is vannak, de hát a küzdelem ettől szép. Mindjárt az elején szembetalálja magát még a múltjából hozott brumm fantomjával, ami azért elég jelentősen rávetíti árnyékát az egész dologra, és kellőképpen eleveszi a kedvét az hősünknek mindenféle előerősítőtől. Na de mindig vanik a mesében valami jótündér és hát meg kell említeni, hogy itt is segítségére siet hősünknek egy ólomzselés akkumulátor képében, arra biztatva, hogy a hálózati tápból eredő zavarokat azzal a két saruval - ami az akkumulátor sarkain van, alighanem elkerülhető. És így is lett. Hősünk beleásta magát a csőves, akkumulátoros vagy nevezhetjük akár telepes tápellátás rejtelmeibe. Mindjárt jól körül is nézett és látta, hogy nem van ebből akkora nagy kínálat és nem is duskálhat a csövek választékában.

Az alacsony anódfeszültségű csövek.
Az alacsony anódfeszültségre meglepően kevés cső alkalmas. Nem akarom, hosszas családfa elemzésnek alávetni a meggyötört közönséget és inkább a lényegre térek. Elvégre még is csak jobb a sárkánynak jól meg aszondani, hogy itt kegyelemre ne nagyon számítson, mert az a fej porba fog hullani, ha hősünkön múlik. Tehát vala az bizonyos ECC189, illetve PCC189-es kettős trióda. Ezt jól megválogattva előállanak bizonyos darabok, amik igen jól viselik az alacsony anódfeszültséget és ez lehetővé teszi akkumulátoros felhasználásukat is. Ezt tovább fejlesztve megkapjuk a dicső ECC86-ot, amit külföldiül hívhatunk még 6GM8-nak vagy 6Н27П-nek is. A cső kifejlesztésekor nem az MC és fonó erősítők lebegtek persze a mérnők-varázslók szemei előtt, hanem csak az akkorra elterjedt autózás és az az igény, hogy kellemesebb autózni a királylányával lágy zenei kíséretben. Így aztán persze nem álltak meg a varázslással ennél az egyetlen csőnél és még születtek ilyenek mint az EBF83, ECH83, EF97, EF98 és a kakukktojás PCH200. Bár a legmodernebb mind közül ez utóbbi, de meg kell említeni, hogy itt az akkumulátorral leginkább csak a heptóda rész barátkozna a trióda rész kitart a legalább 100V-os feszültség mellett. Hősünk szempontjából persze mindezek csak dzsinek mivel, a trióda iránti elkötelezettsége örök. Persze a baráti társaságában és a híres külhoni hősők tetteiben leginkább az ECC86 nem annyira tolongó jószág. Sokkal inkább eröltetik a jó öreg ECC88/6922-őt, aminek ismert tulajdonsága, hogy nem kedveli a magas anód feszültségeket és igen kellemes zenét produkál ha ez a bizonyos gerjesztő feszültség nem nagyon haladja meg a 60V-ot. - Na de ez azért mégsem akkumulátor szint. - Vagy ilyen feladatokra még inkább alkalmasnak mondott az E188CC/7308. Ez sem az a hú, de elterjed típus.

Az internet poros és kiszámíthatatlan útján azért a keleti szél csak eléfú't egy darabka kapcsolást [2]. Hősünk fellélegzett és már forrasztotta is. A kapcsolásban ama bizonyos ECC86 röpteti a vákuumban az elektronokat. Ezen cső tehát direkt akkumulátoros üzemre készült ezt jelzi a maximális anódfeszültségének megadása is 30V-ban. Természetesen ez a cső azért rendelkezik jó írányú meglepivel is hiszen autós üzemre rendeltetett és így nem is kizárólag csak hangfrekin használható hanem jóval magasabb, rádió frekvencián is. Ez a tulajdonsága, persze jót tud tenni, a csak hangfrekis felhasználásban is. Másrészt hősünk már rendelkezett egy fonóelőerősítővel, ami szintén ECC86-ot kívánt, így ez azért nem okozott akkora fejtörést, és az akkumulátorok is adottak voltak. Az a plussz egy akkumulátor, meg ami a 36V-os tápfeszűltség ellőállításához kell igazán nem nagy áldozat.

Mint ahogyan a képen is látható az MC elő-előerősítő még éppen elfért a neki szánt helyre. Mivel a készülék doboza is fém és a hálózati trafó csak akkor kap a hálózatból áramot, amikor az aksikat tölti, az elő-előerősítőt nem kell külön fémdobozba építenünk árnyékolásként. A következetesség kedvéért hősünk továbbra is forrléces megoldásokat részesíti előnyben, de itt neki is el kellett térni ettől némiképp, mert sehogyan sem lehetett implementálni, így kerülhetett a próba panel a dologba. A próbaképpen beépített ERO kondik persze azóta már jobbakra cserélődtek, és aki nagyobb erőforrásokat is hajlandó áldozni a dologra, nem beszélném le a legalább Mundorf Supreme Silver/Gold formációról sem.