|
Az elektroncső gyártástechnológiája
Mészáros Sándor
Bevezető
A rádió, televizió, hiradástechnikai és szabályozástechnikai eszközök a XX. század legfontosabb találmányai, amelyek még számos más rokon területtel együttesen elektronikának nevezünk. Az elektronika fejlődését a gyorsan fejlödő elektronikus alkatrész bázis teremtette meg. Az aktív elektronikus alkatrészek területén az elektroncső fél évszázadon át egyeduralkodó volt. A tranzisztor 1948-ban történt feltalálása óta az elektroncsövek néhány klasszikus alkalmazási területről kiszorultak, jelentőségük ezzel azonban még nem csökkent. Fejlesztésük ésalkalmazásuk afélvezetőkkel párhuzamosan tovább folyik és egymást kölcsönösen kiegészítve képezik a modern elektronika alappilléreit. Az elektroncsövek elvét már a XIX. században megismerték, történelmét is 1869-ig vezethetjük vissza, amikor Hittorf elsőként létesített katódsugarat. Az első egyenirányító diódát, amelyet elektronikus készülékben is alkalmaztak az angol Fleming alkotta meg 1904-ben, míg az első triódát 1906-ban az osztrák Lieben és az amerikai Lee de Forest építette meg. Az elektroncsövek ipari gyártása 1912-ben az AEG-nél indult el. Hazánkban 1917-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. újpesti telepén készítettek elöszőr elektroncsövet. Az első ipari méretekben gyártott Tungsram triódákat H2 és H3 típusjelzéssel 1922-ben hozták forgalomba.
A több, mint fél évszázados multra tekintő magyar elektroncsőgyártás, termékeivel világviszonylatban is megbecsült és rangos helyet biztosított magának.
|
