Ismét a DAC és a csövek viszonyáról lesz szó. Ebben a témában nagyon újat nem lehet már mondani és számos cikkből kiindulva inkább egy ilyen konklúzió féle az, amire törekszem ebben a cikkben. A cikket az indokolta, hogy manapság elharapóztak a szimmetrikus (balanced) kimenetű DAC-ok. Magam is összefutottam párral illetve éppen egy párral. Jó néhány évvel ezelőtt, amikor a DAC-ozásba fogtam, még az áram kimenet dúlt (lásd.) . Azóta a DAC-ok generációváltáson mentek keresztül és komoly remény van arra, hogy egyszer valóban jól fognak szólni (lásd). A kimenetük azonban megváltozott, már az AD1865 leváltására használt AK4396 is és a mostanában használt SABRE32 is szimmetrikus feszültség kimenettel rendelkezik. Könnyen elcsodálkozhatunk azon, hogy a DAC vagy a DAC-ot tartalmazó készülékek hátán leginkább aszimmetrikus kimenetet látunk, minek hát a DAC-ra szimmetrikus? A kérdés már csak csövezés szempontjából is jogos, hiszen a szimmetrikus jelkezelés többnyire több csövet igényel, mert bár a csöveket szeretjük azért a régi ZEN mondást is figyelembe vesszük, mint hogy csak az, ami nincs, a jel útjába nem ront rajta. (Ok, akik ezoterikus irányultságúak azok felszisszenhetnek, de akkor a közelében sem legyen!) De akkor a gyártók miért alkalmaznak szimmetrikus kimenetet? Ennek oka pedig egyszerű. Ők olyan DAC-ot akarnak gyártani ami könnyen felhasználható, nem igényel számos tápfeszültséget, és a DAC mellé egy csomó egyéb alkatrészt. Ha valaki még emlékszik a legendás TDA1541-re akkor tudhatja miről beszélek. 28 lábú tok, 3 féle tápfeszültség, oldalanként 7db hidegítő kondenzátor. (Csak úgy magunk között legyen mondva, emlékszünk, hogy annak idején mennyi lehúzó cikk jelent meg a TDA1541-ről? Ma meg reneszánszát éli, hogy is van ez? Akkor most mi is van? Akkoriban mindenki azt mondta szar ez, most meg nincs ennél jobban szóló DAC? Nekem ebből megint csak az világlik ki, hogy megtanultunk együtt élni a szarral… és végül is a legkevésbé rossz, már jó?) A technikai szempontból a dolog egyszerű, ahhoz, hogy megoldhassuk a számos tápfeszültség problémáját a DAC kimenetén meg kell barátkoznunk egy ofszet feszültséggel, ami azt jelenti, hogy a 0 kimenethez tartozik egy többnyire +2,5V feszültség (analóg tápfeszültség/2). Ha azonban a kimenet szimmetrikus akkor ugye az ofszet feszültség kifog esni, mint ahogyan a zaj is, hiszen kivonódnak egymásból. A jelenlegi DAC-ok tehát tartalmazzák már az áram-feszültség konvertert is és alkalmasak arra, hogy a kimenetük közvetlenül meghajtson egy teljesítmény erősítőt. Vagy is a kimenetük – mind amellett, hogy szimmetrikus – elegendő nagyságú és terhelhetőségű jelet nyújt a további fokozatok számára. Hogy jönnek ide a csövek? Hát egyrészt miféle DAC az amelyiknek egy cső sincs a végén? Másrészről pedig az otthoni zenehallgatás egységei azért még mindig aszimmetrikusak, vagy is kellene valami csöves kapcsolás, amivel a DAC szimmetrikus jelét aszimmetrikus kimenetté alakítjuk.
A DAC végére illeszthető szimmetrikus bemenetű és aszimmetrikus kimenetű csöves kapcsolás erősen bonyolult lenne, ha azonban képesek vagyunk ügyes kompromisszumot kötni és nem fontos az alacsony impedanciás meghajtás biztosítása, akkor nagyban egyszerűsödik a helyzet, miközben a közös modusú elnyomás értéke megközelítőleg az 1/mu értékű lesz. Ha szükséges még erősítés azt a kimentre kötött további csöves fokozattal tudjuk biztosítani - többnyire nem szükséges, a hagyományos és egyszerű földelt katódos-kapcsolással.
Földelt-katódú és SRPP kapcsolással is megoldható a dolog. Az alap kapcsolást kiegészítjük egy további ellenállással (R), ami pont annyival hivatott megemelni a "hivatkozási" pontot, amennyi a DAC ofszet értéke. Vagy is többnyire 2,5V-al. A kapcsolás nehézsége, hogy a DAC kimenetétől alacsony impedanciás meghajtást követel meg, hiszen a katód körbe csatolt kimenet gyakorlatilag egy 100 Ohmos nagyságrendbe eső ellenállásra dolgozik (R vagy R7). Ez nem megfelelő számos DAC esetében, így a DAC belső műveleti erősítőjének teher mentesítésére, a DAC kimeneteire tranzisztort kellene kötnünk.
Egy csöves oldalon ez persze fel sem merülhet. Ezért a bemeneti részt ki kell egészítenünk ellenállásokkal, ami biztosítja a DAC kimenetei számára a nagy impedanciás illesztést. A következő képen már egy valós kapcsoláson láthatjuk ezt. Tovább egyszerűsödik a helyzet, ha nincs szükségünk erősítésre, mert akkor feladat megoldható még egyszerűbben is a Broskie-katód-követővel. Szintén a ZEN nagymesterek, vagy Indián bölcsek? már nem is emléxem … mondták, hogy ha nincs erősítés nincs gond … ja az eredeti szöveg valami ilyesmi No job, no women, no problem. (Nincs munkád, nincs csajod, nincs problémád) Ez a kapcsolás biztosítja a szimmetrikus – aszimmetrikus konverziót, mindamellett, hogy alacsony zajt és alacsony impedanciás meghajtást biztosít a kimeneten, nagyon jó közös modusú zajelnyomás mellett - de 1 alatti erősítéssel.
Mind két kapcsolás megépítésre került. A közös katódos kapcsolás megépítéséről ebben a cikkben lehet képeket látni és olvasni: (link) A Broskie kapcsolást én jobban szeretem és az AK4396 DAC-om végére is ilyet építettem, de oda hogy illeszkedjen az akkumulátoros előerősítő koncepcióba ECC86/6N27P csővel.
Míg a SABRE32 DAC-hoz 6072 csővel. Itt komplett megoldást kapott, csöves táppal kiegészítve (6x4). A képeken a csöves próba panelra egybe építve a DAC-al látható. A megépítést könnyítve az alábbi táppal lett felépítve a meghajtó fokozat. A csövek fűtését egy kapcsolóüzemű tápegység végzi (link). A hálózati-transzformátor többi tekercse a DAC áramköreit látja el tápfeszültséggel, az külön a rajzon nem ábrázolt. A tápegység rajza link
|
[1] John Broskie: Balanced-Ouput DACs and Tubes |