|
A Nuvisztort 1959-ben fejlesztette ki az RCA az elektroncső utolsó szívdobbanását. Még a tranzisztor nagy inváziója előtt. A kezdeti tranzisztorok elég sok tekintetben kíváni valót hagytak maguk után - talán még most is - megbízhatóságban és a szélsőséges körülményekkel való megbírkózás területén. Mint ismeretes a mai napig is vannak olyan területek ahová az elektroncsövek helyére nem tudnak betörni a félvezetők. Az ilyen helyek például a magas rádióaktív, és vagy kozmikus sugárzással rendelkező területek. (pl. Atomerőművek) Ma már igen jelentős kutatások folynak nanotechnológiás elektroncsövek kialakításában is. Érdekessége a nanotechnológiás elektroncsőnek, hogy nem kell fűteni, mert az emissziót növesztett kristály (rendszerint GaAs) csúcsok, a csúcs emisszió jelenségét kihasználva adják. De visszatérve a Nuvisztorra, a nuvisztorok jellemzően tranzisztor szerű megjelenéssel bírnak - legalább is az akkori '60-as évekbeli tranzisztorokra jellemzően, általában 11 mm átmérőjűek és 20-21 mm magasságú fémházas kialakításúak. Foglalatuk is speciális (E 5-65,) hiszen ezekkel a méretekkel az addig szabványos foglalatokban kár lett volna bele tenni őket. Az ábra jól szemlélteti belső felépítésüket. Az egész belső szerkezetet egy kerámia pogácsa tartja. Az elektródák teljesen szimmetrikus felépítésűek, koaxiálisan egymásba építettek, ez igen jó hatással van az elektromos paraméterekre, illetve a rövid elektródák kedvező kapacitásokat eredményeznek. Többnyire triódák és ritkán tetróda kialakításúak. Álltalában közvetlen fűtésűek és többnyire a fűtő feszültségűk 6,3V. Széles hőmérséklet tartományban használhatóak -190...+350oC, de még az orosz (ipari) változatok is -60...+200oC-ig használahatóak. Az első és jellemző alap típus a 7586 jelű trióda.
Felhasználásuk a '60-as évek elején terjedt el, jó paramétereik miatt a televiziós vételtechnikában alkalmazták a VHF és UHF vevő részekben, illetve oszcillátorokban, antenna erősítőkben és oszcilloszkópokban. Felhasználásuk a Tektronix oszcilloszkópokban (az EMG1555 szkópban is!), illetve a profi mikrofontechnikából lehet ismerős. Néhány mikorfonban még ma is használják, mint például az AKG C12A-ban vagy a NEUMAN V63, V64-ben. Jelenkori felhasználása a Hi-Fi területről is álltalános sőt nagy gyártók termékeiben is megtalálhatóak. Leginkább a fono fokozatok, DAC-ok, illetve vonali erősítőkben találkozhatunk velük. Az egyik ilyen ismert már-már alap kapcsolásnak számító vonali fokozat Giorgo Pozzoli kapcsolása a TNT PreAmble. Mivel van róla képem érdemes megemlíteni az RCA 8058 típusát, ami felső anód kivezetéses kivitelű, a képenA felső anódkivezetésű 8058 típusú RCA nuvisztor jól látszik.
Mivel a talált és felhasznált irodalom [1] foglalakozik a legrészletesebben a nuvisztor típusaival azt egy az egyben át is veszem és az alábbiakban közlöm:
Típus | Gyártó | Rendszer | Megjegyzés |
2CW4 | RCA/Hitachi | nagy meredekségű UHF trióda | 2,1V fűtés |
6CW4 | RCA/Hitachi | nagy meredekségű UHF trióda | 6,3V fűtés |
13CW4 | RCA/Hitachi | nagy meredekségű UHF trióda | 12,6V fűtés |
2DS4 | GE | nagy meredekségű trióda | 2,1V fűtés |
6DS4 | GE | nagy meredekségű trióda | 6,3V fűtés |
2DV4 | RCA | trióda | 2,1V fűtés |
6DV4 | RCA | trióda | 6,3V fűtés |
2EG4 | ECG | nagy meredekségű trióda | |
7586 | RCA/Hitachi/Sylvania | trióda | ipari |
7587 | | tetróda | ipari |
7895 | Siemens | nagy meredekségű trióda | ipari |
8056 | RCA | trióda | |
| | nagy meredekségű trióda | |
8203 | | adó-trióda | |
8380 | | vég-tetróda | |
8382 | | vég-trióda | |
8393 | Tektronix | trióda | |
8441 | | vég-trióda | |
8456 | | vég-trióda | |
8627 | | adó-trióda | |
8628 | | NF trióda | |
8808 | | nagy meredekségű trióda | |
Orosz Nuvisztorok |
6З12H | | tetróda | |
6C51H | Sovtek | trióda | |
| Sovtek | trióda | ipari (7586) |
6C52H | Sovtek | trióda | |
| Sovtek | trióda | ipari |
6C53H | Sovtek | trióda | |
| Sovtek | trióda | ipari (EC1010) |
| Sovtek | trióda | |
5П37H-B | | nagy, tetróda | ipari |
Japán Nuvisztorok |
2N-H12 | Hitachi | trióda | |
6N-H10 | Hitachi | trióda | |
Mivel fémházas kivitelűek, nem olyan egyszerű megállapítani, hogy a fűtésük ép-e, hiszen látni nem lehet. A fűtés ellenőrzésére egy ellenállás mérő műszer alkalmazása a legkézenfekvőbb megoldás. A nuvisztorok 10 és 12-es lába a fűtés, általában. A két láb között, hibátlan fűtőszál esetén 35 Ohm körülit mérhetünk.
Felhasznált irodalom:
[1] H.-T. Schmidt: | Nuvistor |
| | |