elektroncso.hu - Parázsfény Hangolásjelző

Ha már részletesen megtárgyaltuk a varázsszemeket nem maradhat ki a felsorolásból a varázsszemeket is megelőző hangolás jelzésre is használt eszköz. Mint ismeretes ilyet már a VATEA is gyártott több típusban is (pl: VT2

A VATEA VT-2 parázsszem indikátora

, az 1920-as évek végétől, felhasználói a Philips és a Standard gyárak voltak. Ilyen eszköz, illetve annak kicsit tovább fejlesztett változata az Oroszok által gyártott IN-13 (ИН-13) gáztöltésű bárgráf kijelző illetve az IN-9 (ИН-9) ami hassonló csak rövidebb és az argon töltete miatt lilás fényű.

VATEA VT2 alkalmazása
A VATEA VT-2 tipikus alkamazása.

A kijelző cső működése igen egyszerű, a gázkisülés által létrehozott plazma csík hossza a csövön átfolyó áram függvénye, ami 0,4mA ... 4mA-ig terjedhet. A cső működéséhez szükséges egy a begyújtást segítő katód is. Ezt nemes egyszerűséggel segéd katódnak is hívhatjuk. Így tehát a csőnek csupán három kivezetése van.
Összehasonlítva a sokkal kifinomultabb önletapogató elven működő kijelzővel ennek felbontását csak a töltő gáz tulajdonságai befolyásolják. Ez ugyan azt jelent, hogy finomabb felbontás is elérhető, mint a már említett önletapogató plazma bárgárfok esetében és a gyártása sem kíván bonyolult technológiát, de a leolvashatósága sem olyan jó, azaz mivel a kisülési csík vége elhalványodik csak tájékoztató jelleget ölthet a mutatott érték. Ettől függetlenűl azért számos helyen alkalmazható, mint például hangolás jelzésére vagy éppen a számítógépünk merevlemezes tárolójának foglaltságának jelzésére, vagy hangferekvenciás kivezérlés jelzésre is, illetve a katonai felhasználást meg nem is ismerhetjük.

A cső meghajtását igen kár lenne bonyolult megoldásokkal elérni. A [2] forrás által készített megoldás frappáns és kielégítő megoldást ad. Az alábbi ábrán megtekinthető a megoldása.

IN13 meghajtása

A kijelző begyújtására a segéd katód szolgál. Áramát az r1 ellenállás állítja be, illetve gondoskodik a begyújtásáról. Az katód áramát a T1 tranzisztorral kialakított emitter követő segítségével szabályozhatjuk. A tranzisztor bázisára adott feszültség hatására az emitter árama változik, mely változást a csőben lévő csík követi. Az eredeti leírásban [2] MJE340-es tranzisztort hassználtak, amit én ide indokalatlanul nagynak találtam és helyette az amúgy is fiókban lévő MPSA42 tranzisztort használtam fel. Ennek a tranzisztornak nem kevés előnye, hogy kevesebbe -mintegy a negyedébe- kerül, a másiknak. Bár ez a tranzisztor kicsivel nagyobb meghajtó feszütséget igényel, de ahhoz, hogy a csík elérje a felső jelzést 5V szükséges a bázisán. A tranzisztor emitterében fellelhető r2, p1 alaktrészek a csővőn folyó áram beállítására szolgálnak. Hogy a beállított áram, ne befolyásolja a meghajtó feszültséget beépítésre került az LM358 műveleti erősítő, így a cső tulajdonságaitól függetlenül minden esetben ugyan akkora feszültség szükséges, a csík ugyan olyan szintű hosszához.

Egyszerű kivezérlés mérő IN-13 plazma bárgráffal.

A meghajtás egyszerűségétől kezdve számos alkalmazás adódik a cső számára. Én első sorban a floureszcens HDD indikátor kiváltására, illetve a számítógép további tuningolásának lehetőségét látva benne egy HDD indikátort csináltam a már meglévő és említett floureszcens mintájára. Szolgáltatásaiban azzal megegyező; HDD indikátor, illetve vonalszintű kivezérlés mérő. A kivezérlés mérő szempontjából sajnos a cső lineáris felbontású így valódi VU métert nem készíthetünk belőle egyszerűen, bár van rá példa lásd.[3].
A cső anódjára 150V, illetve 170V körüli feszültséget a már -gondolom- jól ismert kapcsoló üzemű táp szolgáltatja a nixie órából. Tapasztalatom szerint olyan 165V elegendő (p5-el állítható be). Ekkor azonban a teljes kitéréshez 7,8V szükséges a T1 illetve a U2 + bemenetén. Sajnos ezt a feszültséget az egyszerű és bevált egy tranzisztoros vonalerősítő áramköröm már nem tudta szolgáltatni, így a [4] forrás vonalszintű erősítője és egyenirányítója került beépítésre. Ezt nem is kívánom nagyon ismertetni hiszen ott [4] a szerző nagyszerűen megtette. A módosítás az eredetihez képest pusztán annyi, hogy pár ellenállás elhagyható, illetve az egyenírányító rész ofszett feszültsége GND-re került. Ha valaki csak erre szeretné használni az LM358 el is hagyható és a T1 tranzisztor emittere ide az egyenírányító + bemenetére vezthető. (U1 12,10.láb)

A másik felhasználási lehetőség -természetesen:)- egy bárgráf kijelzésű óra. A fejlesztése két szálon folyik. Működése egyszerű a mikrokontroller PWM impulzusokkal állítja elő a kijelzéshez szükséges fény csík hosszát. A két szál annak köszönhető, hogy egyik esetben a perceket ketté vettem és 30 percet az egyik cső jelez, majd a fenn maradó másik fél órát egy másik cső jelzi, így pontosabb vagyis követhetőbb leolvasást ad. Amint elkészülnek teszek fel róluk képet.

[1] Dr. Szentiday Klára – Mészáros Sándor:	Információ és képmegjelenítő eszközök. (Budapest Marktech Kft. ISBN: 9632145674)
[2] LEDsales:	Build a nixie bargraph display
[3] Marc Bareille:	True RMS Plasma Vu-meter
[4] Urbán István:	Sztereó kivezérlésjelző floureszcens sávkijelzővel (Hobby Elektronika 1996/7)