elektroncso.hu - PCL86 SE erősítő (ECL86)

A kályhától indultam el, mivel ez az első saját építésű erősítőm. Legtöbb alkatrész rendelkezésemre állt, bontásból. A kimenőtrafó régi tv-ből, a hálózati pedig régi rádióból származik. A fojtókat vásároltam, mivel fontosnak tartottam, hogy brumm mentes legyen. A csövek 1955-ös gyártásúak, és még mindíg jól működnek. A doboz diófából, a konyhaasztalon született, mint az egész erősítő.

A PCL86 egy direkt hangerősítők céljára kifejelsztett cső. A rádió és a tv vevők hangfokozatát kívánták vele megoldani, és így egy csővel sikerült is. Konstrukciójában tulajdonképpen az ECC83 egyik triódája, és egy EL84 kapott benne helyet. A végerősítő pentóda rész a szűkös hely miatt persze némiképpen csökkentett teljesítményű, mint ahonnan származtatható, így a vele elérhető teljesítmény is szerényebb, de ezt leszámítva azonos paraméterekkel vehető figyelembe. A csőnek a 86-os jelölésű volt, a legkésőbbi darabja ismerhető még mint PCL82, vagy korábbról ECL80-ként is. Az első betű az európai csöveknek megfelelően a fűtésre utal csak. Az E-s változat (ECL80, ECL82, ECL86) a 6,3V-os "párhuzamos" fűtésű változat, és mint ilyen inkább rádiókban volt használatos, míg a P-s változatok (PCL82, PCL86) a soros fűtésű változata a csőnek. Természetesen jelen kapcsolásban akár az ECL86 (fűtése 6,3V), akár a PCL86 (fűtése 14,5V) is felhasználható, ha a megfelelő fűtésről gondoskodunk.

PCL86 SE erősítő kapcsolási rajza

Maga a kapcsolás igen egyszerű, szimpla földelt katódos beállításban üzemelnek a csövek. Ezt a kapcsolást megtalálhatjuk számos vevő hangfrekvenciás részében, azt hiszem különösebb kommentárt nem kell hozzá fűzni. Ha gyengébb minőségű potenciométert használunk a bemeneten (aminek silány a kontaktusa) és esetleg gyakran elveszti a kontaktustát a pályával, érdemes egy 1MΩ-os ellenállással a trióda rácsát a testhez kötni, hogy a szükséges előfeszültsége minden esetben meglegyen, és ne okozzon zajt a hangszóróban, a poti gyengesége. Mivel a kitermelt kimeneti-transzformátorok álltalában nem rendelkeznek ultralineár megcsapolással és kivezetéssel a rajzon sem tüntettem fel ezt a megoldást, bár a képeken megépített erősítőben a belső kapcsolóval az ultralineár, illetve normál üzem között lehet váltani. Az ultralineár beállításban jó esetben 4W-ra számíthatunk, míg nélküle 1,5-2W-ra. Ha vesszük a fáradságot és kimenőt tekercselünk hozzá, részesítsük előnyben a nagyobb keresztmetszetű vasakat a jobb mélyek miatt.

PCL86 SE táp kapcsolási rajza

A tápegysége is igen egyszerű, akár a rádióból, vagy a tv-ből kitermelt hálózati egység is felhasználható, az is biztosan megfelelő teljesítményt nyújt, legfelejebb nem választja el ennyire jól a két csatornát. Akkor se ilyedjünk meg, ha az eredeti hálózati rész csöves egyenirányítású, használjuk bátran, hangban meghálálja magát. Mint ahogyan a rajzon is jól látható, jelen esetben félvezetős egyenirányítás mellett passzív LC szűrősen lett a táp kialakítva. Ha van bőven helyünk, a fojtó tekercs lehet kisebb értékű is, hiszen a 20H-s érték szokatlanul magas ilyen kis erősítők esetében, bár a brumm és a hálózati zavarok szempontjából ez előnyös. Tehát ha van bőven helyünk és olcsón akarjuk megúszni a fojtót használhatunk normál fénycső fojtókat is ezek kb. 5H-sek lehetnek. Az egyenirányító akármilyen hálózati Greaz-híd lehet, esetleg számítógép tápegységből átmentett darab is. Ha azt szeretnénk, hogy valamivel jobb hangú legyen, érdemes ide valami gyors diódából, magunknak megépíteni a hidat.

Első meghallgatáskor kellemes meglepetés ért, nagyon kellemes nyugodt, kiegyensúlyozott hangot nyújtott. Azt hittem, hogy elfogult vagyok, de barátaim véleménye is hasonló, bár jobb kimenőkkel biztos többet nyújtana. Következő erősítőm egy GU50-es lesz, amit barátom kérésére építek, már félkész állapotban van. (Köszönöm Ervin barátom segítségét, tanácsait!)