|
| |
Magát a Nixie csövet inkább műszerekhez fejlesztették ki, még is, igazi kereskedelmi termék, amiben alkalmazták az elektronikus számológépek voltak. Ebből is a legelső, ténylegesen és teljesen elektronikus számológép, ami kereskedelmi forgalomba is került, a Sumlock Comptometer, Ltd./Bell Punch ANITA C/VIII (ismert még, Mark 8 ként is) volt. Voltak ugyan ezt megelőzően is elektronikus számológépek, de ezek reléket használtak, így azok inkább elektromechanikusnak nevezendők. Az ANITA még ténylegesen csöves számológép volt, nem csak a kijelzése. Használt ugyan félvezetőket is, de ezek szelén egyenirányítók voltak, - vákuumcső kialakításúak, és nem germánium vagy szilícium félvezetőket. Az ANITA (A New Inspiration To Arithmetic) számos csövet használt, thyratronokat és egy dekatron. Az előd kudarcát (Mark 7) pont a dekatronok okozták ugyanis, ha magára hagyták, tévesztett, - ezt a dekatronok sajátosságának tudhatjuk be, amik szeretik a folyamatos működtetést, de a katód mérgezés is oka volt a megbízhatatlanságának. Az ANITA-t 1961 szeptemberében mutatták be, majd az első teljesen tranzisztoros a Friden EC-130 volt. Ez is érdekes számológép mert például, katódsugárcsöves képernyőjére írta a számokat, így az előző négy művelet és vagy az eredmény is látható volt, - de ez egy másik történet. Nagy valószínűséggel a vákuum flouresszensz kijelzőcsövek kifejlesztéséhez is nagyban hozzájárult a számológép technika. Ebben az esetben pont ez az érdekes, hiszen a SANTEK K-80X készülékét akarom bemutatni. A dolog érdekessége, hogy ezt a számológépet eredetileg VFD-re tervezték, de később megjelent belőle ez a nixie vagy is NIT csöves változat. A NIT azt jelenti, hogy a nixie csövekben nem előre kialakított számok vannak katódként, - mint ahogy szokásos volt, hanem szegmenses kialakítású mint a későbbi VFD-k, vagy a mostani LED-ek. Érdekes módon nem panaplex kijelzőt használ, ahol a 8 vagy 9 szám egy csőben lenne, hanem 9db külön álló NIT csövet, mintha VFD csövek lennének, ezért gyakran VFD kijelzősként tüntetik fel, pedig nem az. Ennek a számológépnek első példányai 1973-ban jelentek meg. Az elektronikája tehát már fejlettebb mint a SHARP QT-8D, itt már egy integrált áramkörben található minden funkció. Az integrált áramkör a TMS0105BNC texas áramkör. A kijelzőt tranzisztorok illesztik, és mivel akkumulátoros üzemű (4db „C” méretű alkáli vagy nikkel-kadmium), tehát hordozható számológép, tartalmaz egy kapcsolóüzemű tápegységet a logikai áramkörök és a kijelző 160V-tjának előállítására. Gondolom a VFD típus ugyan ilyen csak a tápegység a VFD-nek megfelelő anód és fűtő feszültséget, áramot szolgáltatja. Az én példányom kissé hiányos, mert a kijelző védőüvege vagy plexije hiányzik és erős ütés nyomai láthatók a jobb oldalán. Itt a kijelző fölött található az akkumulátorok feszültségét mérő mutatós műszer, aminek piros tartománya jelzi, az akkuk lemerültségét. A géphátára nyomtatott használati útmutató erre már javasolja a tápegység rádugását a készülékre, de a töltés csak kikapcsolt állapotban indul meg. (Figyelem! A tápegység dugója, - a most szokásostól eltérően, a középső érintkező a GND és a külső a +6V) A számok és a műveleti gombok mellett a baloldalon két elhúzós gombot találunk az alsó a POWER vagy is a bekapcsolásra szolgáló gomb aminek ON állása a bekapcsolt és K állása a konstans (Memória funkció). Az OFF értelem szerűen a kikapcsolt állapot, illetve a töltés ha a tápegység csatlakoztatott. A DECIMAL a tizedesek kezelését határozza meg, AUTO-módban nem befolyásolja az eredményt míg 2-es módban a tizedes ponttól csak 2 számjegyet enged meg, kerekítve pl. 4.555 → 4.56-ra míg 4.545 → 4.54-re változtatva az eredményt. 4-es állásban 4 tizedesre kerekít. A 9 számkijelző csövön a negatív jel mellett két szimbólum jelenhet meg a „c” amikor is meghaladtuk a bevitel során a 8 számjegyet, holott a számítás csak 8 számjegyen fog elvégződni. Illetve az „u” ami azt jelzi, hogy az eredmény meghaladja a 8 számjegyes ábrázolást, ma ezt a számológépek E-vel (Error) jelölik. Maga a számolás a kornak megfelelően: += gomb vagy a -= gomb használatával oldható meg, illetve az : vagy a * a neki megfelelő gombbal. Bekapcsoláskor addig üssünk „C”-t amíg a 0 meg nem jelenik a kijelzőn. Ebben a készülékben már van 0 kioltás így a 0 már teljes méretű, nem zavaró.
A számológép gyűjtők most majd kiátkoznak az aritmetikumok közül azért a barbárságért, hogy ezt a csodás, mamut ősiségű gépezetet restaurálás helyett, szétszedem, de fel kellett áldoznom mert gyönyörű NIT csöveket használ és nem bírtam volna ki, hogy ezek a gyönyörű csövek egy fiók mélyén porosodva várják a szilíciumfelvezetők ismét homokká válását. Szóval, sejthetően óra lett belőle, de mivel a csőkészlet kiad két órát is, így kettő lesz belőle, amiből az első már el is készült. Magát az órát nem bonyolítottam túl, megkapta az IV-6-os óra programját némi kiegészítéssel. Felmerült bennem, hogy jó lenne a páratartalmat is kijelezni, így ezt a funkciót beépítettem, most minden 5 percben a hőmérséklet helyett a páratartalmat mutatja. Azért, hogy meglehessen különböztetni a hőmérő kapott egy bevezető „C”-t mint Celsius, míg a páratartalom egy %-jelet a végére, így bármikor rápillantva meg lehet különböztetni őket. A wifi modul segítségével, megfelelő időközönként elküldi a szenzorok értékeit, így akkor is tudhatjuk mi van, ha éppen nem jelzi ki, illetve most már lehet atomórához pontosítani is. Annyival még kiegészült a dolog, hogy mivel az óra programjaim nagy evolúción mentek keresztül majdhogy nem, platformizálódtak, így ennek előnyeit már ez az óra is élvezheti. Még gondolkozom rajta, hogy az analóg műszeres óra kijelzést kiépítem-e vagy a morze kódos csengőt, hogy jelezze a negyedeket, feleket és egész órákat mint a régi mechanikus órák, de most arra hajlok, hogy valami szép megoldást találjak arra, hogy a héten belüli napot jelenítse meg. Az RGB-ledes megoldás ugyan kecsegtető, de amim van azoknak olyan nagy a fényerejük, hogy teljesen elrontják az összképet. Az elektronika megfelelően egyszerű, maradtam a statikus hajtásnál, amihez a régi ismerőst használtam a HV5630-as nixie meghajtót. Ki akartam próbálni az olcsó és meglepően kicsi nixie tápokat így a nagyfeszültségű táp, most modulos. A NIT csövek a RODAN gyártmányai és MG-17G névre hallgatnak, nem tudom a gyönyörű színeiket mennyire adja át a fénykép, de nagyon élő narancs színű. Maguk a csövek kicsik, csak 30 x 10-esek, így a szám mérete is 9 x 4mm-es. Ezért az egész órát kicsire készítettem, még ha ez csak egy próba nyák is, elfér egy 80x50-es panelen, úgy hogy még hagytam rajta helyet annak a valaminek ami még nem tudtam eldönteni. Az egyik funkció ugyan is kioltja a másikat, nevezetesen ha használni akarom a megrázós tea időzítőt akkor nem rakhatok rá egy 5cm átmérőjű csengőt, - pedig ennek szép a hangja :) Szóval, a képek ezért még vélhetőleg nem a végleges órát ábrázolják.
|
| [1] : |
